Nem vagyok egy nagy vallás szakértő. Még a "sajátomat" sem ismerem, és bizonyos mélységen túl nem is érdekel. De itt van ez a feltámadás ügy. Azt mondják, ha az ember megboldogul - mekkora hülye szó ez is - akkor megy az Isten színe elé. Gondolom én, de ez nincs nagyon túlhatározva. Ott aztán jól megmérik, és ha rossz volt, akkor megy a pi... akarom mondani a pokolba. Ott elrotyog ítéletnapig, vagy amíg jólesik, fűtenek és a társaság is jó. Mert a biblia sok mindenről ír, de hogy onnan hogy lehet valaha is kikerülni?! Azt eléggé agyonhallgatják. Na mindegy, ha meg jó voltál, akkor menj a mennybe. Vagyis: mennybe megy. Ez eddig nagyon jó, és igazságos. Mind a két verzió. De mi lesz aztán? Mert itt ez a feltámadás dolog. Ül az ember - vagy mi - a felhőn, hallgatja a szférák zenéjét, ott hárfázik ezerrel és lógatja a nemlétező lábát. Hurrá. Jönnek az angyalok, trombitálnak, hogy na most feltámadás van, kéretik részt venni. Mi jön ezután? Feltárulnak a sírok, és mindenki megkeresi a szétrohadt porhüvelyét, hogy előmásszon a felszínre? Már akinek van. Mert kéretik figyelembe venni azokat, akik már rég boldogultak meg, csontjaik szétporladtak, avagy elhordták őket például egy múzeumba. Azokat is kivehetjük, akiket elégettek és szétszórtak. Vagy egy bögrényit szerencsés esetben még őriz az urnában az utókor abból a két kiló égéstermékből, ami belőlük megmaradt. Jó, tehát akkor vegyük azokat, akikből még valami értékelhető maradt. És ezzel tisztában is van, mert nyilván emlékszik még a földi vendégszereplésre, és annak végkifejletére. Ezen ember, avagy angyal, mit tudom én, a hír hallatán leteszi a hárfát és így szól. A jó édes anyátok megy le oda még egyszer, és konkrétan leszarom a szétrohadt porhüvelyemet, amikor végre itt lehetek, nem fáj semmi, nincs gondom semmi, és menjek le oda feltámadni? De mi a jó anyámnak? Ezzel kábítottak, hogy ha jó leszek, ide jutok. Akkor most hová jutok, ha feltámadok? Ide vissza? Akkor ezt a tiszteletkört kihagynám. Támadjanak fel azok, akik a pokolban vannak... nekem itt tökéletesen megfelel. És ezzel a feltámadás érdeklődés hiányában elmarad, az angyalok trombitálnak, amíg a hangszerük tele nem megy angyalnyállal, és akkor feladják. Kíváncsi lennék, ezzel mit kezdenek a teológusok?!